Rengeteg kép készült az oktató parkban. Például szeretnék egy jó startot elkapni. Azonban nem olyan egyszerű! Péter startra kész, a szél, a nap fény, a szög minden ok és Start!. Azonban a szél miért is ne, éppen ekkor gondol egyet, megfordul, esetleg eláll, vagy jön egy bucka, vagy egy kis gödör, esetleg az ember kicsit lassabban fut a földön, mint fent halad az ernyő..... Ilyenkor ernyő szépen összecsuklik a levegőben. Ekkor újra kezdődik minden, spagettik kibogozása, esetleg az egész cucc átcipelése egy másik pontra, vagy tűnődés, hogy vajon visszafordul e a szél.... várni, csak várni, mindig csak várni .
És ha eljön a pillanat, résen kell lenni, és START!
Startra várva (tanuló felszerelésben)
Johi még mindig ül a fűben
Bius pilóta a tandem előtt.
Erős szélben sem kell unatkozni, amúgy remek gyakorlás az ernyő irányításához
Péter mint, egy háborús veterán kapaszkodott fel a dombon, lábászárán és karján több sebből csurdogált a vér. Ezt a drámai pillanatot sajnos, nem sikerült megörökíteni, de a képzeletünkben megjelenik a harcos, aki, amint a forróságban az izzadságtól testéhez tapadó ruhájában, több sebtől vérezve kel át a katasztrófán, egyedül a tűz és a robbanások hangja hiányzott a tépett amerikai zászlóval és a drámai zene.
Szerencsére minden rendbe jött, mert ugye a hősöknek mindet ki kell bírniuk, és Grétánál ott van az elsősegélyes doboz. Ill. az ásványvíz! Tényleg happy ende lett, mert az igaz szerelme is ott várt rá hűségesen.
Érdemes kivárni az estét, addigra a termikek is elcsitulnak, és a stabil szélben lehet tandemezni. Grétát sikerült lekapnom. Bár nem a legjobban sikerült kép,de ez az első tandeme!
Ahol tanyát vertünk
Apa "leszerel"
Vacsi
végül egy
Potyautas
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése