Szép hűvös időnek indult az a nap is, de mint most is, dél felé szépen kibújt a nap a felhők közül. Mi addigra
már Szarvaskőnél pihentünk egy kis patak mellett majszolgattuk a szendvicseinket, hát persze, hogy fél úton Fedémes felé.
Szóval három lány, összebarátkozott egy török táncossal Egerben, a béke jegyében.
Lent a túravezetésen le kellett fényképezni ezt a remeket, ami a sötétben, működés közben, csak kicsit ijesztő.
Ezek a lépcső elég magasak.
Konyhatechnikai bemutató. Ebből a kondérból főzték az ostrom levest. A nőket jelképező szobor is ott sorakozik a hősök termében, méghozzá Dobó István mellett. Nem csak a várfalon való helytállásuk miatt. Az ellenségtől körbevett várban képesek voltak ellátni a sok "házimunkát" munkát az akkori körülményekhez képest, hogy a védők képesek legyenek a harcra.
Eredeti ágyú a vár tartozéka, és egy darab. Hozzá lehet nyúlni, még fel is mászhattak rá a gyerekek. Elrontani ezt biztosan nem fogják... Kicsit bizarr látvány volt a sok ölelkező, különböző beállításban fotózkodó szerelemes pár ill. boldog család emellett a gyilokgép mellett.
Egy fáradt és közös kép Gárdonyi Géza emlékműnél
Nagyon érdekes időjárás volt azokban a napokban, amolyan fülledt, és nem tudja az ember eldönteni, hogy most álmos e, vagy csak éhes, de lehet, hogy sokat sétált a lépcsőkön. Mindenesetre leültünk ittunk egy keveset és néztük a lengyel táncosokat. Közben a nap hol kisütött, hogy elbújt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése