Azt mondják a bölcsek, hogy szerda estére már eldőlt, hogy milyen lesz a hétvégéd. Bármit is jelent pontosan, a lényeg, hogy sosem árt egy kis tervezés. Az év szombatja szerintem az advent. Lezárunk, várakozunk, ünneplünk, készülünk. 

Novemberben, mint egy hirtelen fogfájás hasított belém ,TE JÓ ÉG, itt a KARÁCSONY, anyáááám!

Eldöntöttem a szeretet ünnepén nem fogok félni: Teljes szeretet kiűzi a félelmet. Ráadásul a karácsonyi ünnepkör lényege: Isten megajándékozta a világot. Miért olyan nehéz elfogadni?

Már a legelején hozzá kellett szoknom, nem lesz "TÖKÉLETES" Karácsonyunk. Mármint ami a dekorációt, és a süteményeket és egyéb kellékeket illeti.

1. Kitettünk egy listát a hűtőre, mindenki ráírhatta, mit szeretne. Ez azért is jó, mert egy csomó fölösleges  "mit vegyek neki, amit nem túl drága, de nem is gagyi" problémától megment. Pár kérés: könyv, hólapát,  sült csirkecomb, kardtartó.... 

Probléma?

Hiába nézegetem a szépen megírt mézeseket, eddig mindig valami balul ütött ki, ha írókázásba fogtunk. Mivel alapvetően az ünnep békés, ezért csokiba mártottuk anya bénaságát. Sajnos idén nem állt módomban beszerezni azt a jófajta belga csokit, amit eddig hasznáhatltam, így megelégedtünk a Lidl-ben kapható főzőcsokival. Nem is volt vele gond, csak amikor kitettem hűlni a pincébe, vettem észre, hogy bizony a vaj kiült rá a hidegben.

Házi Tofifi... helyenként dupla magozással. Most így ünnepek után felleltem pár darabot, és lám mostanra már meg is keményedett...

 Ez szintén egy kevésbé tökéletes kép, ami az élességet jelenti, de a két csajszi azért felismerhető.Ilyen eddig még nem volt, mind a három lánynak egy délutánra tették a karácsonyi ünnepséget, plusz a vizsgakoncertet, és Grétának még úszásórája is volt, ami a frizurázkodás terén jelenthetett kis kihívást.Mint kiderült, nem kell szétosztódnunk, sem a zongorát lemondani: Apa eljöhetett a munkahelyéről túlórázás nélkül.
Elsőzör Grétáék műsorát néztük meg

Mivel a várakozásoktól eltérően sikerült Johiék ünnepét időben elkezdeni, így még apa és Gréta is ott lehetett a meghitt alkalmon, egy ideig.

 A sütizésről itt viszont már lemondtunk, igaz , előtte Grétáék osztályában vendégeskedhettünk,

még az ilyenkor felfektetett naaagy karácsonyfa tortából is kaptunk.

Amíg mi Johival nem sütizés és öltözködés, sétagaloppozás közben elhagytuk az iskolát, hogy átszelve a várost elérjünk oda ahova Péter és Gréta  már megjelent, Bius ovis ünnepén. Ahol a család összeállt, és teljes létszámmal átautózott a zenesuliba. Hiába, a gondos szervezés, egy kis hiba csúszott a dologba, ünnepség ide, vizsga oda, a kocsiban maradt a szép topánka. Apa bent ült már Biussal a teremben, lényeg, így hát szépen megfésülködtünk, bemelegítettük ujjainkat .... minden külső fogyatékosság ellenére szép nagy nagy tapsot kaptunk.

Irina néni és növendékei

Aztán a listán csupa "csináljuk" kérés volt: Debreceni csúszda park,  Palacsinta sütés, Társasozás, Siklóernyőzés... 

egy vidám január 25.-i nap


... ha az idő tényleg ilyen szépen betéliesedik még a szabadétri jégkorizás és a szánkózás iis sorra kerül.