Ideiglenesen lakott nálunk. Apa mentette meg az autók elől.
Perec eleinte nem érezte magát nagyon otthonosan, de hamar kibújt a tüskéi alól.
Aztán a pincében rendeztük be a lakosztályát, két kazán is fűtötte. Hát inkább nem akarok emlékezni arra, hogy milyen "otthonosan" is érezte magát ott a vendég...szóval eleinte lombot cipeltünk be neki az udvarról, aztán rájöttünk, hogy csíkokra vagdalt reklám újság is jó lesz, a következő almozásnál már csak simán leterítettem neki az újságot. Bár Ő inkább a muskátlis ládában, ill. a rongyos zsákban érezte jól magát - ennek köszönhetően véletlenül majdnem a kukába került...
Aztán utazni is kellett, mi lesz vele addig: végül is Mónika és Gábor főztek rá, és látták el friss vízzel, köszönjük :-)
Az állatorvos felírt Perecnek macska tápot, és lefújta kullancs irtó szerrel is. Sajnos nem potyogott ki az össze förmedvény, ezért apa megműtötte: 5 kisebb nagyobb kullancsot bányászott ki belőle. Dokumentálva, de még nem tudom, hogy posztoljam -é...? Elrakom Hallowen-re! És csodák csodája Perec békésen tűrte, bár állandóan mehetnékje volt: folyton mozgó nedves kis orrával állandóan szaglászott, okos gombszemeivel pedig kíváncsian pislogott ki kis tüskés kabátkája alól.
Íme alulról Őkelme. Szép puha, bundás hasa van. Viszont elképesztő körmöket visel!
Vizsgálat céljából tettük egy használaton kívüli hörcsög ketrec tetejére. Érdekes alul a puha hasán nem volt egy élősködő sem, bezzeg a tüskéiben.... ki érti a kullancsokat?
Miután felhizlaltuk -350gr ról kb 700 gr ra - , megtanultuk: a sünik csak a mesében esznek almát! Igyekezni kellett , hogy hamar hízzon, mert ha a talaj menti fagy tartósan mínusz 10 fok alá süllyed, már nehezen tud magának jó kis fészket készíteni, ill. felkészülődni a hibernálódására. (Egyébként rengeteg kaját képes meg enni egy ilyen kis jószág, talán a kutyánk eszik ennyit, és a mellékterméke is vetekszik egy másik nagyobb testű háziállatéval :-( ...)
Aztán egy szép szombati délután, elindultunk, hogy visszavigyük a természetbe. Johi biciklijén utazott egy kosárban kényelmesen kibélelve újságpapírral.
A gáton túl van a kis erdő, bizony nem egyszerű leereszkedni, Gréta ment elől, és vitte a kosarat, mögötte a lányok vigyázva. Anya átvette Pennyt, apa pedig fényképezett. Penny is ment volna szívesen, eleinte nehezére esett maradni, de aztán hamar talált valami új szagolni valót.
Utolsó simogatások. Johinak még arra is volt ideje, hogy kisebb kavicsokat és virágot is szedjen :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése