Amikor annak idején kiderült, hogy lányunk fog születni, a családban "csak" fiúk voltak. A tesóim fiú unokákkal örvendeztették meg a nagyszülőket. A lányok, bár sokáig azt vallottam, hogy nem annyira más világ, hát tévedtem. Abban az egy hétben tanultam ezt meg, amíg Danira és Ezire vigyáztam, a lányok pedig Kati mama és József papa unalmas perceit tették izgalmasabbá pár nap nyaralási időre.
Szóval első dolog: minimumra csökkentek a problémák. Eddigi vigyázások alatt, néha úgy éreztem, mintha egy nap egy év lenne. Kicsit izgultam is, de csodák csodája, Péter nélkül is teljesen ki tudtam jönni a srácokkal.
Mit is csináltunk, amíg Réka jött?
Kísérleteztünk, amíg én a jéghideg vizű csatorna szélén ülve néztem őket, addig ők
unásig gurították a labdát, és figyelték, hogy viszi a víz a kis halastó felé.
A halastó mólóján ülve a "felnőtt dolgokról" beszélgetve békát, tücsköt stb. vadásztak,
vagy csak a lábunkkal hullámokat keltettünk.
Az apukájuktól kapott labdával el is mentünk két eső között a foci pályára. Hát nem én nyertem, de jó volt a játék. Azt nem mondom meg, hogy mennyivel kaptam ki, és hozzáteszem, hogy nem volt rajtam focizáshoz alkalmas cipő...
Ezt a rákot Dániel fogta ki. Igazából döglött volt a rák, amikor a nádasban bogarászva rátalált. Inkább a hazavitel volt problémás. A tóparti büféből kaptunk egy nagy műanyag sörös poharat, amiben oldalt döntve, vigyázva vittük az úton a tetemet.
Végül is két napi szárítás, és egy kis hajlakkozás gyönyörű lett.
Remélem nem az új hajlakkomat használtad??!! - hány ilyen és hasonló kérdés lesz még :-)
Ezi két dolgot szeret nagyon: enni és aludni. A legjobb, ha rögtön egymás után. A sorrend mindegy.
Bár itt már nagyon későre járt az idő, úgyszólván öreg öreg este volt. Annyit vettünk észre, hogy
a következő harapás után már alszik. Soha ilyen gyorsan nem láttam elaludni gyereket.
Dániel már nem kisfiú, a macija is félre van téve. Ha rossz az idő Dániel , különféle méretű csónakokat hajtogat, még a maci is kapott egyet. Hosszú tervezés és előkészületet igényel egy ilyen méretű csónak alkotása. Ragasztó felkutatása, A/4 es lapok pontos összeillesztése, mert nagy papírból kell kiindulni, hogy ekkora csónak kijöjjön. Sajnálom, hogy végül is nem mértük le pontosan. A lényeg: a maci és a tulajdonos boldog.
Ezi is hajtogat. A papír helyett a szőnyeget. Ez egy repülő, rögtön látszik, hogy szuper modell.
Természetesen apához repül.
Dániel meghajtással üzemel.
Íme leparkolt állapotbán
Végül a kis városi tó. Ez a strand. A körülötte lévő nádasban kagylók vannak. A halastó kissé arrébb, igazi nyugalom helye, még főszezonban is. A tóban még számtalan is élőlény lakik. Csendesebb időben egészen kijönnek a parthoz, sőt a kacsamama, még a strandolók közé is kivezeti kicsinyeit, persze a biztonsági szabályokat betartva.
Szóval egyik ilyen tavazós délután megvágta Dániel ujját egy kagyló. Véletlenül nem volt nálam zsepi. Viszont egy vékony tisztasági betét igen. Mivel anion csíkos, steril, hát gondoltam, az is jó lesz. Bár Dánielt meg kellett nyugtatni, hogy nem néz ki másnak, a lábán, mint egy kötés. Tényleg. Viszont nekem jutott a szerep, ha már adva volt a téma, hogy elsősegély nyújtás közben kis felvilágosítást adjak, elég jól ment. Bár a téma még többször visszatért, egy egy kérdés feltevés formájában.
Ezen kívül még mit is csináltunk? Délutánonként , hogy Réka kicsit pihenhessen lementünk sétálni , amikor jó idő lett, még strandoltunk is. Néha egy -egy barát is eljött. Valamint főztünk.
Dániel nagyon jó szakács.
Nagyon finom lett ez a meggyszósz. Ízre és állagra is kitűnő. El is fogyott, mint az a pár nap,
amit mi hárman együtt töltöttünk. Közösen főztük, és szerintem máskor is nekiállnék.
További szép nyarat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése