A kihívás napja

A kihívás napja Romonyán, Béke u. 83. sz. alatt, 2011 május 02: Öt munkás megpróbálta szerény otthonunkat egy nap alatt berámolni egy kamionba, ahhoz képest, hogy mi 7 évig pakolásztunk, ők egy kis segítséggel reggel 10 és este 7 között végeztek. A kamion csak félig telt meg, 15 m3: bútorok, könyvek, személyes cuccok /elő készítve/ és kézműves kellékek /festékek, madár tollak, száraz levelek , egyebek és alkotások :-) szintén előkészítve / és a kert egy része. Egy ici-pici része. Utoljára a házőrzőnket és az egerészünket is bedobozoltuk a mi kocsink hátuljába: közös kennelbe!!

A hosszú úton nem tudom mennyire szerette meg egymást a két élőlény, minden esetre, volt négy órájuk arra, hogy megbeszéljék ki miért kergette a másikat, ill. ki miért karmolászott a másik orrába és a többit. Egy kis pihenés és "Mekizés" után folytattuk az utunkat. Éjjel 11 után értünk új otthonunkba.

Itt éppen Bius látogatja meg a "fogvatartottakat".

Másnap az öt munkás jóvoltából hamar bedobozoltuk a lakást, a kidobozolás tovább tartott, mivel pár szekrény még hiányzott...közben apa egyszerre két helyen - itthon és a munka helyén - majdnem omnipresent létforma.

Igazából ez a pár nap a "találd fel magad, mert a szüleid nem érnek rá" jegyében telt. A"pukkantós" fólia és a dobozházikó után egy újabb játék:

Sajnos rajzolásra még több rétegben sem alkalmas, így szanáltuk a rengeteg selyem papírt. HA visszagondolok, lehet, hogy ennek az utóbbi verziónak a családfő jobban örült :-)

Este jó, este jó, este mindig jó, apa olvas, anya főz....