Az ősz utolsó napja, igazi téliesre sikeredett itt Tiszaújvárosban. Jó visszanézegetni a szép kirándulós őszi képeket, de most időhiányban csak három tortáról emlékezek meg.
Aztán jött, mint tudjuk, 200 éve Liszt Ferenc. Egyébként olvastam a zeneszerzőről egy könyvet, nagyon izgalmas életet élt...
Grétával készítettük, mint látható Bius is velünk tartott egy kis minőség ellenőrzésre...
Szóval, ez egy rém egyszerű,de nagyszerű torta. Elronthatatlan, és nagyon finom, mármint annak, aki annyira szereti a Sport szelet nevű csokit. Abból van a torta. És lám bevált. Bár nem olyan rég óta vagyok anyuka, de azt már tudom, hogy a töltelék fogy el először. Nos, Uraim, ez a torta csupán töltelék. ÉS napokig eláll, ugyan is nagyon édes:-)
A tetejét marcipán masszával és cukor gyönggyel díszítettük.
Johi és Bius közös csoportba jár, közös tortát készítettek. IGEN! Ők csinálták az elejétől a végégig, no persze a kimérésben és a töltelék forró csokival való nyakon öntésében kellett egy kis szülői segítség, de az oroszlán rész az ünnepelteké. Gréta ez alatt szilenciumon volt, mire apa hazahozta,már készen is volt a mű!
Másnap a torta elkísérte Grétát a suliba, onnan továbbment az oviba, kb. 500 méterenként félre csúszva a bicikli csomagtartójáról, de amikor kibontottuk végül, teljes díszében pompázott, és a töménységére visszautalva, az egész csoportnak elég volt a kb. 3 cm-es magasságú édesség. Még a kedves óvónénik Grétára is gondoltak, és nekik is küldtek kóstolót, ha már Ő nem lehetett ott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése