Daniék nálunk

Tényleg idő hiányában vagyok. Sietek. És lám még is van pár nyári kép.

1. Daniék nálunk.
Nyár nem telhet úgy el, hogy Dani és Ezi ne töltene velünk pár napot. Pár kocka innen

Fiúk természetesen kijöttek velünk Fedémesre. Ezi éppen elemelkedik, Laci bácsi pedig erős, és megtartja Ezit, de mi is készenlétben álltunk, ne hogy Óz birodalmába repítse őket egy hirtelen erős fuvallat. Háttérben bandáznak a többiek.

Ez új barátjával, tandemezni készül

"Szieszta"

Itt van hely, amit szabad: futni, rohangálni, zajongani, kiabálni, kergetőzni és hasonló egyéb szabadidős tevékenységeket...

Startra készül Johi apával

És íme egy kis dombmászás után fitten és mosolygósan ... na, ilyen ez a Fedémes, embert farag a gyerekből!

A szél azon kívül, hogy repteti a bácsikat és a néniket, még ablakot is tud csinálni az árnyékolóra.

 Csak nyugodtan. "A szél fúj ahova - és amikor - akar"

... és akarta

Bius nem álmos, csak a Macinak van szüksége egy kis dajkálásra, hiszen sok minden történt a nap folyamán.

A szénatábor

Útközben Felsőtárkányban megálltunk uzsonnázni. A fiúkat nem akartuk elhizlalni, de egy-egy békát foghattak, hogy vacsoráig ki ne dőljenek az úton :-)

Ez már Eged leszálló

Várjuk apát

Várjuk

Bocsi, a kite begabalyodott     :-(

Már két órája várjuk...

Sehol semmi, de a kilátás lentről is szép... mivel ez a képsorozat  már hónapokkal ezelőtt történt, ezért bizonyosan megérkezett apa. A kite-ot nem sikerült még kibogozni...

őszi pillanatok

Ahogy a fényképeket nézegetem , úgy tűnik, hogy májustól szeptemberi egyetlen emlékünk sem volt.
Van, azonban a nagyját telefonon tároljuk.
Idén sokszor maradt otthon a gép, de csak mindig az este végén jöttünk rá: nahát, nem fényképeztünk.
Ha valaki nem ismerné a családot, azt gondolhatná, a lányokról elvált szülők gyerekei, akik néha-néha még modellt állnak:  rendszerint valamelyik szülő hiányzik a képekről.
Nos, idő hiányában, a teljesség igénye nélkül még is sikerült összeszedtem pár képet.

Ausztria

Amikor kora esete a leszállópályán apára várunk a hegy lábánál, jól jön egy kis nasi. Szendvicset már nem utaztatunk. Rájöttem, hogy a jóból is megárt fejenként négy. Így egy-egy szenyát teszünk, inni és inni, gyümi és nasi. HA nagyon megéhezünk, egy Laci konyhánál megállunk valahol. Csodák csodájára, még nem haltunk éhen.

Hol jártál báránykám... zöld erdőben asszonykám.... gyűjtöttünk és gyűjtöttünk. Tele van az erdő kincsekkel. Bizony.

 Az avarban való ugrálás tilalmát felfüggesztettem. Itt végre játszhattunk a zizegő anyagban kedvünkre anélkül, hogy egy városi kutyavégtermék ránk kenődne.

Itt még tiszták voltunk, nagyjából...Nem baj, nem baj majd később kimosom otthon. Juttattam magam eszébe a Lanolint. Valóban, három szuper farmert mentettünk meg alacsony hőfokon.

Amíg mi felfedeztük a környéket, addig apa is szétnézett egy kicsit

Pécs
Sajnos a többi kép valamiért nem sikerült. Az alábbi egyetlen kép megtévesztő. Ő Zsombor, akinek már volt a szülinapja. Az őszi unokás szülinapra készült tortát csempészi éppen a hátsó konyhából a házba.

 Bius találta ki, hogy Barbijával dekoráljuk. Igazából, 2 havonta egyszer ha Barbiznak..., de azért még is valamiért nagy becsben van ez a műanyag  az összes kiegészítőjével együtt.

Ki hinné el, még Tab-on is jártunk nem oly' rég.

Kutyahideg

Bianka sörénye, a fején elszaporodó bárányhimlő párnával történő "nem vakarása" során alakult ki. Az kis hintőpor is besegített, amit eloszlattunk rajta. NEm hittem volna, hogy elkapja ezt a ragályt, hiszen évek óta dőlnek ki mellőlünk rokonok, barátok, ovis társak. Idén kb. szeptember -október környékén kezdődött. Bius árgus szemmel figyelte magát, aztán az orra alatt lett egy kis pici pötty... hát igy kezdődött.

Végre itt van az advent, a képen három szép gyermek. Biuson már nem, a lányokon még nem (látszik) a betegség. Most itthon előszünetezik a két nagyobb. A háttérben lévő kedves , jelképes karácsonyfa, Gréta 3 éves születésnapja körül készült. Azóta hozzánk nőtt. Így minden évben ebbe kerül az adventi meglepetés. A csizmák helyére éppen valami filcből készült csillag, gyertya, szív stb kerül. Az első csizmában pár betű lapult, aminek az értelme: KERESÉS.... és találtak is.

Eddig megúsztuk a telet. Mikor Penni halált megvető bátorsággal fölköltözött a teraszra, elcsórva aktuálisan használatban lévő két rongyszőnyeget, és szétborogatta a virágkötészeti edényeim egy részét, szétrágta a műanyag szélforgókat, és kiborogatta a cserepes krizantémomat, éreztem mondani akar valamit.
1. Unatkozom. Vau
(bocsánat, de bárányhimlős gyerekek nem mehetnek kutyussal játszani)
2. Fázom, vau, vau.
(Az ebédre készült meleg levesből kapott ő is, ill. kitettem neki egy nagy karton dobozt, ill az előzőleg radiátoron felmelegített lábtörlővel betakartam.)

Gréta a bárányhimlőit bent tartja: fülében, orrában... persze a hasán, hátán és a haja alatt is van. Amíg foglalt a két keze, addig nem vakarózik legalább :-)

Gréta leleményessége határtalan, puha vállmelegítő mi mindenre nem jó...